Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

 

 

Martonyi Község Önkormányzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013 – 2018.

 

 

 

 

 

Tartalom

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3

Bevezetés 3

A település bemutatása. 4

Értékeink, küldetésünk. 9

Célok. 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 12

1. Jogszabályi háttér bemutatása. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2. Stratégiai környezet bemutatása. 13

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége. 16

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység. 50

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége. 81

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége. 90

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége. 97

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása  109

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága. 110

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 111

1. A HEP IT részletei 111

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése. 111

A beavatkozások megvalósítói 112

Jövőképünk. 112

Az intézkedési területek részletes kifejtése. 112

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 115

3. Megvalósítás 117

A megvalósítás előkészítése. 117

A megvalósítás folyamata. 117

Monitoring és visszacsatolás 119

Nyilvánosság. 120

Érvényesülés, módosítás. 121

4. Elfogadás módja és dátuma. 123

 

http://klastromvendeghaz.hu/images/keletrol.jpg

Bevezetés

 

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Martonyi Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.           

 

A település bemutatása

 

Martonyi az Észak-magyarországi régió, BAZ megye, és az Edelényi Járás részeként osztozik a gazdasági és társadalmi jellemzők meghatározottságában.

 

 

Kistérségi térkép

 

 

 

 

a)    Észak-magyarországi régió

Szövegdoboz:   Az észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. A régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-át teszi ki. Az ország második legnagyobb megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén, míg a második legkisebb Nógrád megye. Borsod-Abaúj-Zemplén a régió területének 54 %-át, Heves 27%-át, Nógrád pedig 19%-át adja. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon.

 

Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül az építőanyagban való gazdagsága, valamint jelentős lignittelepei emelhető ki. A régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrások bővítik. Területének 13%-a országos és helyi jelentőségű védett természeti terület, az ország védett területeinek 22%-át adja.

A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép- és vegyipari) karakterét, így már érezhető a régió gazdasági fejlődése.

A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből az átlagnak megfelelő. Ebben a régióban a legmagasabb az erdősültség és magas a gyepterület aránya. A termőhelyi adottságok - elsősorban a domborzati viszonyoktól függően - igen változatosak. A régió szőlő- és gyümölcstermelése jelentős.

A térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szőlő és borkultúra adják.

 

b)    Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megyeA megye területe: 7.247 km2, lakónépesség száma: 734.341 fő, népsűrűsége: 101 fő/km2, települések száma: 357, székhelye: Miskolc, főbb városai: Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Encs, Tokaj, és Tiszaújváros.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedik el. Mai nevét 1950-ben kapta, Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén megyék közigazgatási egyesítése után.

A megye természetföldrajzi szempontból két nagytájhoz tartozik, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz. Területének kétharmadát hegy- és dombvidék alkotja: Bükk-hegység, Zempléni-hegység, Csereháti dombság, Borsodi dombság.

 

A megye az ipar egyik fellegvára volt. A rendszerváltás után válságba került a kohászat, a bányászat, a gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar termelése is visszaesett.
Az ipari nagyvállalatok felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja és az egyéni vállalkozói kedv felerősödése következtében a gazdálkodó szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt. A termőterület 610 ezer ha, melynek több mint 4 tizede erdő. Alacsony a szőlő és gyümölcs területek aránya, pedig e két ágazat történelmi hagyományokkal rendelkezik ezen a vidéken. A megye kereskedelmi szerkezete a 90-es évek közepétől folyamatosan átalakulóban van. Megjelentek a multinacionális kereskedelmi vállalatok, melyek megléte sok embernek ad munkalehetőséget.

 

Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, mint ez a megye. A megye területének negyedrészét borítja erdő, Magyarország legerdősebb tája. Ezek az erdők, festői tájak vadászatra és kiránduló turizmusra egyaránt alkalmasak. Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkőbarlang, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a gyógyfürdőhelyéről közismert Mezőkövesd és Tiszaújváros.

 

c) Edelényi Járás

 

 

Az Edelényi Járás illetékességi területe: Abod, Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Damak, Debréte, Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Hegymeg, Hidvégardó, Irota, Komjáti, Ládbesenyő, Lak, Martonyi, Meszes, Nyomár, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye, Tomor, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc, Viszló, Ziliz.

 

A kistérség földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális, társadalmi helyzete:

Az Edelényi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén északi részén, a Bódva folyó két oldalán, a Csereháti dombságon található. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, a magyar – szlovák határtól a Bódva folyó Sajóba torkollásáig tart, mintegy 50 km hosszan. A Bódva völgyén kívül ide tartozik az Aggteleki-karszt, a Tornai-dombság, a Rakaca-völgy és a Nyugat-Cserehát, valamint a Bódva alsó folyásának térsége. A kistérség 47 települése az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében, a magyar-szlovák államhatár mellett található. A kistérség területe: 739 km2, a lakosainak száma 34.014 fő, mely 1990-hez képest folyamatosan csökken.

Mikrotérségei: Galyasági-, Torna-vidék-, Tókörnyéke. A kistérség két városában–Edelényben és Szendrőben–él a kistérség lakosságának kb. 40%-a, a fennmaradó 60 % viszont 500 és 1000 fő alatti településeken él. A kistérség központi települése Edelény.

 

Településszerkezet

A Kistérség tipikusan aprófalvas, a zsáktelepülések száma: 12, a települések a Bódva völgyétől keletre és nyugatra, patakvölgyekben helyezkednek el, illetve a Nyugat-Cserehát lankáin. 100 fő alatti települések száma 7 1000 fő alatti települések száma: 38.

 

Természeti adottságok és erőforrások

A kistérség északi felén a talaj gyenge minőségű, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, a jellemző művelési forma az erdőgazdálkodás. Itt számos védett növény, de állatfaj is megtalálható. Dél felé haladva javul a talaj minősége és itt már gyümölcsfa telepítések és szántóföldi növénytermesztés az uralkodó. A birtoknagyság elaprózott, nem felel meg a piaci termelés követelményeinek, alacsony a jövedelemtermelő képessége.

 

Infrastruktúra

A Kistérség közlekedési infrastruktúrája fejletlen, nehezen szervezhető, több településre csak átszállásokkal lehet eljutni.

A térség központjának megközelítése az M3-as, M30-as autópálya Miskolcig történő kiépítésével javult, mivel Miskolc határától Edelény, mint térségi központ viszonylag rövid, mintegy 24 km-es úton Sajószentpéter felől elérhető. A 26 sz. és a 27. sz. fő közlekedési útvonal modernizálásával a folyóvölgyi közúthálózat minősége javult. Mindemellett a térség a vállalkozói övezetek létrehozása szempontjából kedvezőtlen adottságú. A belső kis települések megközelíthetőségére még mindig a rossz minőségű, folyamatosan felújításra szoruló, keskeny nyomtávú útvonalak sokasága jellemző. A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 9 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40%-a keskeny vonalú, az utak minősége rossz, pl. Szakácsi-Abod között szinte járhatatlan.

1.1.  

1.2. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel való vasúti összeköttetését is jelenti. A Bódva-völgy 11 települése rendelkezik vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezőgazdasági termelés visszaesésével a térséget célterületnek tekintő teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentősége a határ menti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erősödése esetén tovább növekszik. Jövőbeni terv a vasútvonal újbóli bekapcsolása a Kassa-Rozsnyó vasútvonalba.

 

A tornanádaskai határátkelő megnyitásával az átmenő teherforgalom jelentősen megnőtt, ami fokozott terhelést jelent a 27. sz. főútra. Jellemzően a Tornai Cementmű nyerges vontatmányai választják szállítási útvonalként a térséget.

 

A jelenleg a térségben található 6500 személygépkocsi, az egyre gyarapodó számú tehergépkocsi és munkagép, valamint az átmenő forgalom igényeinek kielégítésére 4 üzemanyagtöltő állomás települt. A Belső Csereháton és Bódva-völgy északi részén nincs benzinkút, innen - az üzemanyagárak szlovákiai emelése után is - gyakorta a szomszédos Szlovákiába járnak át tankolni

 

A vezetékes infrastruktúra néhány helyen még hiányos. Több településen nincs gáz-és szennyvízvezeték, a már kiépített vezetékeken a rákötések száma meglehetősen alacsony. A kistérség területén nehézkesen bővül a szélessávú (ADSL, Kábelnet) Internet-elérési lehetőség. A Társulás távol esik a gyorsforgalmi utaktól és a gazdaságilag fejlett régiók találkozási pontjaitól, s ez negatív hatással van a térség gazdasági fejlődésére is. Vannak olyan települések, ahonnan egy óra alatt sem érhető el az autópálya. A kistérséget társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, magas munkanélküliséggel sújtott települések alkotják

 

Gazdaság

A gazdaság jövedelemtermelő képessége gyenge, a vállalkozások száma kevés. Többségük a kis -, és a mikro- valamint az egyéni vállalkozás kategóriájába tartozik, és tőkehiánnyal küzdenek. Ezzel magyarázható az alacsony pályázati aktivitás, mivel hiányzik az önerő, vagy a megvalósításhoz szükséges további fedezet. Középvállalkozás Edelényen kívül csak további három településen működik. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok.

 

A kistérségben tradicionálisan az agrárszektor dominál. A művelt terültek mellett azonban sok a parlagföld, a műveletlen, elhanyagolt gyümölcsös. A föld nagy része alacsony termőképességű, aranykorona értéke kicsi. Sok az osztatlan, közös tulajdonú terület. A kis birtoknagyság mellett jellemző ezekre a gazdaságokra a tőkeszegénység és az eszközállomány korszerűtlensége és elöregedése is.

A tőkehiány ugyancsak gátló tényező. A korszerű, vagy akár a régi termelési ismeretek, tapasztalatok hiánya is nehezíti az életképes, a piac igényeihez dinamikusan igazodó gazdaságok kialakulását. A gazdaságok életképességét növelné a birtoknagysághoz illeszkedő, piacképes termékek előállítása. A hagyományos termékszerkezettől való elszakadás jövedelmezőbb lehetne.

A terület élelmiszertermelő potenciáljához képest kicsi az élelmiszeripari termelő, feldolgozóüzemek száma. A tej-, húsfeldolgozás és a zöldségek, gyümölcsök tárolása zömmel Miskolcon történik. A gyümölcsösökhöz nem tartozik, vagy kevés az aszaló, hűtőház, pálinkafőző. A kistérség ipara sohasem volt jelentős, működését tekintve a borsodi nagyüzemek beszállítója volt.

 

A bányászat, kohászat és a többi ipari üzem összeomlásával a beszállítók jelentős része is tönkrement, így a 90-es évek első felében hatalmas munkanélküli tömeg zúdult a kistérségre.

 

Idegenforgalom

A kistérség idegenforgalmi lehetőségei sokszínűek. A Társulás területének egy része különösen védett. Az Aggteleki Nemzeti Park és a barlangrendszer a világörökség része. Gazdag a védett növény és állatvilág, a térség gazdag történelmi múltjának és a viszonylagos elzártságnak köszönhetően pedig páratlan természeti értékekkel rendelkezünk. A sok látnivaló, programlehetőség ellenére azonban a térségben csak átmenő, egynapos turizmus van. Kevés a nívós szálláshely és alacsony a szolgáltatások színvonala.

 

Lakosság

A települések társadalmi szempontból két jelentősen elkülönített csoportra oszthatók. A kistelepülések egy részét erősen elöregedett, jelentős elvándorlástól sújtott, kihalásra ítélt falvak alkotják, míg a másik csoportot a magas gyerekszám, gyarapodó népesség, és a roma népesség növekvő száma és aránya jellemzi. A két eltérő csoport más-más beavatkozási tervet kíván. Az elöregedő települések a szociális és egészségügyi ellátórendszer erősítését, az intézményrendszer átalakulását, míg a „roma falvak” elsősorban a foglalkoztatási, oktatási és integrációs programok támogatását igénylik. Az ellentétes demográfiai-társadalmi helyzet ellenére mindkét csoportra jellemző a szegénység, a leszakadás, a kilátástalanság. A települések nagy részén a lakosság szegénységi kockázata magas, a munkaképes korú lakosság nagy részének, sok esetben döntő többségének évek, évtizedek óta képzettség és munkalehetőség hiányában esélye sincs az elhelyezkedésre, amit a kistérség elérhetőségi nehézségei is fokoznak. További problémát jelent, hogy újabb és újabb generációk nőnek fel úgy, hogy előttük nincs követendő minta, remény a felemelkedésre.

A munkanélküliek fele tartósan 180 napon túl munkanélküli, 60%-nak iskolai végzettsége maximum 8 általános. A kistérségben élő aktív népességnek sok esetben egyetlen foglalkoztatási lehetősége az évi néhány hónapos közmunka, amit jól mutat, hogy a közfoglalkoztatásban részesítettek aránya az aktív népességhez viszonyítva az országos átlag hatszorosa!

 

Életkörülmények

A leszakadó településeken az életkörülmények rosszak, a lakások komfortfokozata minimális, az infrastrukturális hálózatokhoz való csatlakozás alacsony, amit nemcsak a kiépítettség hiánya, de a rácsatlakozás anyagi terhe is indukál. Több településen van szegregátum, cigánytelep (Pl. Edelény, Szendrő, Boldva, Szuhogy, Szalonna). A kistérségben a cigány népesség aránya közel 25%-os, egyes településeken arányuk 80-90%-nál is magasabb (Tornanádaska, Rakaca, Bódvalenke, Szendrőlád). Egyes településeken az óvodákba és általános iskolákba járó gyerekek 90-100%-ban roma származásúak (pl. Szin, Tornanádaska, Lak, Rakaca, Szendrőlád, Szalonna). A roma népesség arányának növekedésével megfigyelhető, hogy a magyar népesség más közoktatási intézménybe viszi gyermekét, illetve elköltözik a településről, így növekv<