Történelmünk

Martonyi történelme

Martonyi népessége

Martonyi utolsó becsült népessége 420 fő (2019 évben)
(Borsod-Abaúj-Zemplén megyének 0.06%-a).
Népsűrűsége 24 fő/km2.
Lakások száma 185, népességet figyelembe véve, ez 2.3 fő per lakás.

Martonyi területe 1757 hektár (= 17.6 km²).
Martonyi község GPS koordinátái: 48.4702, 20.7661.

Martonyi népességének alakulása 1870-tól 2019 -ig

Év:1870 - 596 
1880 - 578 
1890 - 593 
1900 - 610 
1910 -613
1920 - 672 
1930 - 698
1941 - 698 
1949 - 684 
1960 - 697 
1970 - 720 
1980 - 596 
1990 - 476 
2001 - 533 
2011 - 441 
2015 - 412 
2017 - 435 
2018 - 424 
2019 - 420

Martonyi, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Északi határán helyezkedik el, Miskolctól 50 km-re, az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez tartozó – 520 méter magas – Szárhegy déli lábánál. Martonyi neve első ízben 1249-ben olvasható egy adásvételi szerződésben, mely szerint a Szalonnához – Zolouna – tartozó Mortun földet az Örs úr nemzetségbeli Cepan és társai 100 márkáért eladták
Thekus sárosi ispánnak, Both és Bács nevű testvéreknek és határát leírták.

A falu 1273-ban Zenthmartonként szerepel egy levélben – amelyikben IV.(Kun) László király visszaadja Tekus fiainak az V.István király által elkobzott birtokot.
Tíz évvel később azonban ismét Mortuny alakban olvasható a neve a Mile község határát leíró jegyzőkönyvben. Írott források tanúsága szerint a község határában lévő klastrom templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték, tévedés tehát a helységnév Szent Márton patrocíniumára hivatkozó magyarázata, a jelentése: Martoné. A település leghíresebb építménye igy érthető, hogy a Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom. A sűrű erdőkkel körülvett impozáns Martonyi kolostorrom védett történelmi műemlék, jelenleg helyreállítás alatt áll. A főhajó csúcsíves ablakait gótikus bordaindításokig álló falait és a tetőszerkezetet már kijavították. Szentélyének magas csúcsíves ablakai és a nyugati homlokzat nagy rózsaablaka megcsonkulva is csodálatosak. A hozzákapcsolódó rendház falait is feltárták.

A Pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend melyet a XIII.szd. közepén a Pilisi és a Jakab-hegyi remeték összegyűjtésével az esztergomi Boldog Özséb alapított.

kolostort Martonyi nemesek Thekus fiai alapították 1341-előtt. Ebben az évben már jelentős birtokadományban – egy nemesi telekben és kúriában – részesítette a később Háromhegyinek nevezett kolostort Zalonnai Dénesfi János fia, Mátyás. A Boldogságos Szűz tiszteletére gótikus stílusban emelt monostor és templom szentélyének három oltárát János egri segédpüspök szentelte fel, írott források szerint 1411-ben. A törökökkel vívott háborúk idején, 1550 körül vált lakhatatlanná. A XVI. szd. végétől romos állapotban van. A kolostor templomának falai és diadalíve a felújítást / 2001 /követően jó állapotban láthatók. Az építmény a község névtáblájától 4 km-re található, amely csodálatos környezetben közelíthető meg. Kiváló gyalogtúra azoknak akik kedvelik a természetet.

1402 – től a Bebekek kezén találjuk a falut. A család egyik ága Mátyás királytól bányászati jogot nyert a falu határában lévő barnavasérc kitermelésére. Az 1950 – es évekig folyt a környéken a bányászat a diósgyőri vasmű számára. Ezt a bányát az ott talált tokos balta tanúsága szerint – a bronzkorban is fejthették. A török korban hódoltsági terület lett. 1577 – ben a települést hatalmas jégverés pusztította, s ekkor a község lakói annyira elszegényedtek, hogy nem fizettek adót a töröknek, így csak 1641 után hódoltak meg az egri Darat Izpáhia előtt.

A 19.szd. közepén több birtokos – így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy, báró Wesselényi, Kalas, Rókusfalvy, Horváth, és Dobozy családok – kezén találjuk.

A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán.

A falu református temploma 1827-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Ez a templom 1811-ben lett a tűz martaléka. Az újjá épült templom fagalériás toronnyal készült melyet 1907-ben alakítottak át a mai formájára. A templom mennyezete sík vakolt berendezéséből csak a copf szószéke eredeti.

Római – görög katolikus templom a különálló harangtornyával együtt 1988-ban épült Horváth János Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján, Kiss János szendrői kanonok közbenjárásával. Egyedi, különleges építészeti megoldásával szépen illeszkedik a község panorámájába.

Egy pontosabb ismertető:

http://www.palosepiteszet.hu/kelet-magyarorszag-palos-kolostorai/haromhegy-kincse-martonyi-palos-kolostora/