Történelmünk

Martonyi történelme

Martonyi népessége

Martonyi utolsó becsült népessége 409 fő (2020 évben)
(Borsod-Abaúj-Zemplén megyének 0.06%-a).
Népsűrűsége 24 fő/km2.
Lakások száma 185, népességet figyelembe véve, ez 2.3 fő per lakás.

Martonyi területe 1757 hektár (= 17.6 km²).
Martonyi község GPS koordinátái: 48.4702, 20.7661.

Martonyi népességének alakulása 1870-tól 2019 -ig

Év:1870 - 596 
1880 - 578 
1890 - 593 
1900 - 610 
1910 -613
1920 - 672 
1930 - 698
1941 - 698 
1949 - 684 
1960 - 697 
1970 - 720 
1980 - 596 
1990 - 476 
2001 - 533 
2011 - 441 
2015 - 412 
2017 - 435 
2018 - 424 
2019 - 420
2020 - 409

Martonyi, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csereháti települése. Miskolctól 50 km-re, az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez tartozó – 520 méter magas – Szárhegy déli lábánál. Martonyi neve első ízben 1249-ben olvasható egy adásvételi szerződésben, mely szerint a Szalonnához – Zolouna – tartozó Mortun földet az Örs úr nemzetségbeli Cepan és társai 100 márkáért eladták
Thekus sárosi ispánnak, Both és Bács nevű testvéreknek és határát leírták.

A falu 1273-ban Zenthmartonként szerepel egy levélben – amelyikben IV.(Kun) László király visszaadja Tekus fiainak az V.István király által elkobzott birtokot.
Tíz évvel később azonban ismét Mortuny alakban olvasható a neve a Mile község határát leíró jegyzőkönyvben. Írott források tanúsága szerint a község határában lévő klastrom templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték, tévedés tehát a helységnév Szent Márton patrocíniumára hivatkozó magyarázata, a jelentése: Martoné. A település leghíresebb építménye igy érthető, hogy a Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom. A sűrű erdökkel körülvett impozáns Martonyi kolostorrom védett történelmi műemlék, jelenleg helyreállítás alatt áll. A főhajó csúcsíves ablakait gótikus bordaindításokig álló falait és a tetőszerkezetet már kijavították. Szentélyének magas csúcsíves ablakai és a nyugati homlokzat nagy rózsaablaka megcsonkulva is csodálatosak. A hozzákapcsolódó rendház falait is feltárták.

Sokan hallottak róla, de kevesen ismerik! Legendák, mesék övezik. Akik jártak itt, egymástól függetlenül bizonygatják, hogy különleges hangulat kerítette hatalmába őket, mintha körül ölelné az embert a mélységes idő. A Pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend melyet a XIII.szd. közepén a Pilisi és a Jakab-hegyi remeték összegyűjtésével az esztergomi Boldog Özséb alapított.

kolostort Martonyi nemesek Thekus fiai alapították 1341-előtt. Ebben az évben már jelentős birtokadományban – egy nemesi telekben és kúriában – részesítette a később Háromhegyinek nevezett kolostort Zalonnai Dénesfi János fia, Mátyás. A Boldogságos Szűz tiszteletére gótikus stílusban emelt monostor és templom szentélyének három oltárát János egri segédpüspök szentelte fel, írott források szerint 1411-ben. A monostor a 16. század közepén néptelenedett el. 1564 – ben még lakták a szerzetesek. 1567 – ben elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva – völgyet pusztító törökök égethették fel. A XVI. szd. végétől romos állapotban van. A kolostor templomának falai és diadalíve a felújítást / 2001 /követően jó állapotban láthatók. Az építmény a község névtáblájától 4 km-re található, amely csodálatos környezetben közelíthető meg. Kiváló gyalogtúra azoknak akik kedvelik a természetet. A martonyi kolostor a szalonnai Árpád-kori templommal, a szendrői várral és a szögligeti Szádvár­ral együtt már figyelemre méltó kínálat e tájon.

1402 – től a Bebekek kezén találjuk a falut. A család egyik ága Mátyás királytól bányászati jogot nyert a falu határában lévő barnavasérc kitermelésére. Az 1950 – es évekig folyt a környéken a bányászat a diósgyőri vasmű számára. Ezt a bányát az ott talált tokos balta tanúsága szerint – a bronzkorban is fejthették. A török korban hódoltsági terület lett. 1577 – ben a települést hatalmas jégverés pusztította, s ekkor a község lakói annyira elszegényedtek, hogy nem fizettek adót a töröknek, így csak 1641 után hódoltak meg az egri Darat Izpáhia előtt.

A 19.szd. közepén több birtokos – így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy, báró Wesselényi, Kalas, Rókusfalvy, Horváth, és Dobozy családok – kezén találjuk.

A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán. A falu református temploma 1827-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Ez a templom 1811-ben lett a tűz martaléka. Az újjá épült templom fagalériás toronnyal készült melyet 1907-ben alakítottak át a mai formájára. A templom mennyezete sík vakolt berendezéséből csak a copf szószéke eredeti.

Római – görög katolikus templom a különálló harangtornyával együtt 1988-ban épült Horváth János Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján, Kiss János szendrői kanonok közbenjárásával. Egyedi, különleges építészeti megoldásával szépen illeszkedik a község panorámájába.

Egy pontosabb ismertető:

Kolostorunkról