Húsvét felé
Vége lesz hamarost a böjtnek,
s lesz majd feltámadás,
de előtte teljesen meg kell halni,
csak úgy érvényesül a varázs.
Sokan csak feltámadni akarnak,
s nem értik, miért nem sikerül,
megújulásban reménykedőn
a szívük mélye megfeketül.
Csak a juss, ami nekik drága,
de elvetett szemét a szenvedés,
pedig elhalt mag nélkül
nincs szárba szökkenő vetés.
Csak élni, ragyogni akarnak,
legyőzni múltat, holnapot,
kínt látni, vezekelni nem tud,
aki mindennel jóllakott.
Böjt nélkül nincsen húsvét,
elmarad, minden a régi marad,
ki a passiót megspórolja:
örök kárhozatban ragad.
