Érvényes: Martonyi településre

 

Készítette: Martonyi település képviselő testülete

 

Bevezetés:

 

Martonyi település közel sem tartozik a bűncselekményileg fertőzött települések közé, de annak érdekében, hogy megőrizzük ezt a szintet fel kell készülnünk a régióban jelenlévő gondokra és azt szükséges megelőzni. Településünk közbiztonsága érdekében tett intézkedések – KMB iroda fenntartása, térfigyelő rendszer fejlesztése, propaganda tevékenység fokozása stb. – fenntartása fokozása.

 

A modern polgári demokráciákban felértékelődik az intézményes nevelés szerepe. A megváltozott társadalmi viszonyok következtében a szociális szféra szerepe megnőtt és feladatai kibővültek.

A mai család működése során csökken az óvó-értékközvetítő hatás, mert egyrészt a szülőknek kevesebb idejük jut a gyermekükre a szükségesnél, másrészt maguknak a szülőknek is alkalmazkodási problémát okoz jelenlegi feladatuknak történő megfelelés. Különösen a technikai fejlettség okozta hatás –internet, okos telefonok-  mert olyan generáció nő most fel ahol a családi nevelő hatás csökken. A fiataloknál gondot okoz az elutasítási és konfliktuskezelési technika. A szülők pedig nem tudják milyen hatásokkal és milyen személyiségparamétereket kell erősíteni a gyerekükben a megelőzés érdekében. Ezért a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és nevelési-, oktatási intézmények felelősége nőtt meg, hogy miképpen és milyen eredményességgel biztosítják az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat (képességfejlesztés, készségek kialakítása), például a drogozással kapcsolatos „immunitás” megszerzéséhez.

Ez nehéz és olykor konfliktusokkal teli folyamat, mert az oktatási-nevelési intézmény szembekerülhet ellentétes hatásokkal is.

A prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész intézmény komplex nevelési hatásrendszerébe egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat épüljön be külső szakemberek bevonásával. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a gyermekek, fiatalok életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására, megfelelő konfliktuskezelésre, az egészséges életvitelre. Minden nevelési helyzetben biztosítani, kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést.

A stratégia célja:

A korszerű társadalmi bűnmegelőzés szellemében megfelelő keretet biztosítson Martonyi településen élőknek az alapvető emberi jogok érvényesítése, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a jogsértéseket előidéző okok és az áldozattá válás veszélyének csökkentése érdekében tevékenykedők közötti célirányos párbeszéd megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéhez..

Ez a koncepció alapvető irányvonal, vezérfonal a stratégiai irányváltáshoz. Lényege, hogy biztosítsa az azonos gondolatmenetet a bűnmegelőzési stratégia megalkotásához és az egységes gyakorlat kialakításához.

Célja: hosszabb távra kijelölni a bűnmegelőzési alapelveket, amelyekkel az egységes szemlélet irányába kívánjuk orientálni a résztvevő partnereket.

Alapelvek:

 

1./  A lakosság biztonságérzetének és életminőségének javítása legyen a településpolitika  meghatározó eleme.

 

2./ Az Önkormányzat törekedjen arra, hogy felelős döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen az itt élők, dolgozók, tanulók és az ide látogatók számára.

 

3./  A bűnmegelőzés a problémák felismerésére és átfogó, az egyes szakterületek  tapasztalatainak összegzésére és egységes szemlélet kialakítására épül.

 

4./  A közbiztonság fokozása és a bűnmegelőzés okán bevezetett intézkedések  tiszteletben tartják az emberi méltóságot és az alapvető emberi jogokat.

 

A közbiztonság és a bűnmegelőzés fogalma:

 

A közbiztonság nem más, mint amit a szó jelent: a „köz” biztonsága, vagyis az hírnevét, vagyonát, valamint az állampolgárok életét, testi épségét, személyes szabadságát, anyagi  javait  mindenki  tiszteletben  tartja  és  azt  az  állam  –  erőszakszervei  útján  – szavatolja állampolgárok mindenkori közbiztonság érzete, amely általában szubjektív, ugyanakkor ezt a szubjektivitást jellemzően a közbiztonságérzetet befolyásoló objektív események és állapotok határozzák meg. Más megfogalmazásban: közbiztonság alatt értünk olyan közállapotot, társadalmi rendet, amelyben mind az állami, társadalmi, gazdasági szervek jó

A biztonságos élet azt jelenti, hogy az állampolgárok a jogaikat és a kötelezettségeiket háborítatlanul, félelem nélkül érvényesíthetik. Ezen túl a közbiztonság a szociális, az egészségügyi, a kulturális ellátottsághoz, és a megélhetéshez, valamint a köz-és a magánélet harmóniájához, és nem utolsó sorban a demokratikus társadalom morális követelményeihez való jogot és alkalmazkodást is jelenti.

Bűnmegelőzésen azt a társadalmi együttműködést értjük, amely az állam és intézményei irányításával, a jogszerű lakossági önszerveződések támogatásával, céltudatos közösségi összefogással szervezi és biztosítja a jogkövető többség védelmét a törvénysértő magatartásokkal szemben, ha szükséges külső, törvények által biztosított beavatkozásokkal azokba a társadalmi folyamatokba, melyek a bűnözést kiváltják.  Bűnmegelőzés tehát minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék akár a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, a sértetté válás megelőzésével.

A bűnmegelőzés három pillére:

 

A korszerű bűnmegelőzési stratégiának olyan célkitűzéseket kell megfogalmaznia, illetve olyan cselekvési programra kell törekednie, ahol egyidejűleg alkalmazásra kerülnek olyan intézkedések, melyek:

–          csökkentik a bűncselekményeket előidéző okok hatását;

–          csökkentik a sértetté válás veszélyét;

–          redukálják a bűnalkalmak számát.

Az intézkedéseknek eme hármas pillérére támaszkodva növelhető az egész közösség biztonsága, javítható az élet minősége és egyben az emberi jogok érvényesülése.

A megelőzési felfogás:

A bűnözés okai és feltételei között meg kell említeni az ún. „nagy környezetbe” (makromilliő) tartozó szociális ellátottságot, az egészségügyi és közigazgatási fejlettséget, a műveltségi szintet, az igazságszolgáltatás pontosságát, gyorsaságát, a munkanélküliség mértékét és az általa érintett rétegeket, az általános gazdasági helyzetet, a létminimum szintje alatt és annak közelében élők számát, a lakáshelyzetet és a szociális ellátottsághoz szervesen kapcsolódó további tényezőket.

A személyiség kialakulását is közvetlenül befolyásoló „kis környezet” (mikromilliő) – a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok, szórakozási lehetőségek és szokások – is befolyásolják a bűnözés mértékét és minőségét.

A megelőzést elsődlegesen a makro- és mikrokörnyezetben – elsősorban a helyi viszonyokra figyelemmel – lévő okokra tekintettel kell végezni!

Másodlagos jelentőségű, de rendkívül fontos a megelőzés szempontjából a bűncselekmények felderítése, a büntetőjogi felelősségre vonás és a helyzeti jellegű prevenció, mely feltételek köre, a bűnalkalmak korlátozását, az áldozattá válás elkerülését jelenti. Ekkor a bűncselekmények jellemző előfordulási helyének ellenőrzéséről, környezetének átalakításáról, az elkövetést lehetővé tévő szituációk csökkentéséről, az elfogás kockázatának növeléséről (Pl.: tárgyak megerősítése, lakossági szerveződések, térfigyelő rendszerek kiépítése stb.) van szó.

A feladatokat nem lehet, de nem is szabad egymástól átvállalni, az egyes területek nem moshatók össze! Az okok és feltételek áttekintéséből következik, hogy a megelőző munka állami, önkormányzati és társadalmi feladat.

A közbiztonság helyzetét, minőségét meghatározó elemek:

 

A bűncselekmények gyakori áldozatai a gyermek és fiatalkorúak, valamint egyedül élő idős korúak, akik a vagyon és élet elleni bűncselekmények tekintetében kiemelt áldozatok. Magatartásukra jellemző, fiataloknál, hogy hivalkodnak értékeikkel, nem vigyáznak azokra, sokszor a legalapvetőbb vagyonvédelmi intézkedéseket sem teszik meg. Kiskorú áldozatoknál az elkövetővel szemben a kiszolgáltatottság (nevelése, felügyelete alatt áll), az életmódból, életvitelből adódó veszélyeztetettség, valamint a védekezésre és az akaratnyilvánításra képtelen állapot a legjellemzőbb oka az áldozattá válásnak. Időskorúakra jellemző a hiszékenység és koruknál fogva a figyelmetlenség.

Az elkövetők között az országos statisztikai adatok szerint magasabb a fiatalkorúak aránya; tetteik egyre erőszakosabbak, agresszívebbek, s jellemzően nem ismerik fel tettük súlyát, a következményektől nem tartanak. Az iskolások körében gyakori a csoportos elkövetési mód, mely pszichés alapon erőt ad nekik, nagyobb félelem keltésére alkalmasak, így bátrabbak.

 

A fogyatékkal élők csoportjából elsősorban azok a személyek veszélyeztetettek, akik semmilyen érdekképviseleti csoportba, együttélési közösségbe nem tartoznak.

Kisebbségek és a bűnmegelőzés:

 

A kisebbségben élők magasabb létszáma és meghatározott helyekre koncentrálódása megnehezíti az adott társadalomba való integrálódásukat. A kisebbségi csoportok körében gyakori a nyugtalanság, a jövőtől való félelem, és különösképpen a fiatalok körében a kilátástalanság érzése. Tagadhatatlan, hogy az igazságszolgáltatás látókörébe került kisebbségiek aránya időnként meglehetősen nagy a többségi lakossághoz képest.

A közösségi bűnmegelőzés szakmai törekvései közé tartozik a társadalmi befogadás és a tolerancia erősítése, az előítéletek elleni fellépés és a diszkrimináció minden formája elleni következetes küzdelem.

Feladatok:

A nem roma és roma közösségek különböző életvitelét – amely a település társadalmi környezetet színesíti, gazdagítja – , kötelesek vagyunk tiszteletben tartani, és olyan előítélet-mentes intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják ezen közösségek és egyének érvényesülését. Meg kell találni, a kistérségi és a települési bűnözés kihívásaira a helyben hatékony megoldásokat. Ezt folyamatos helyzet elemző és értékelő tevékenységgel lehet megoldani.

 

A fiatalok és a bűnözés:

 

A fiatalkorúak bűnözési aránya  országosan magas, az elkövetők átlagéletkora csökken, egyre fiatalabbak követnek el néha súlyos bűncselekményeket. A bűnelkövetők között olyan fiatalokat találunk, akik az iskolarendszerből lemorzsolódnak, sokat hiányoznak, súlyos családi problémákkal küzdenek és kiesnek a szociális gondoskodás hálójából.

A vandalizmus, a köztulajdon és a tömegközlekedési eszközök rongálása, a szegényebb rétegekből kikerülő, bandába tömörülő fiatalok által elkövetett rongálások. A fiatalkorú, nem ritkán gyermek csoportok üzleteket, játéktermeket fosztanak ki, megfélemlítik az embereket és rongálják a köztulajdont. Martonyi felnőtt társadalom felelőssége, hogy mennyire tudja ettől megóvni a települést, mennyire lesz képes megelőzni ezeket a cselekményeket.

A fiatalok hétvégi szórakozását gyakran kíséri elsősorban alkohol- és kábítószer-fogyasztás, amit ön- és közveszélyes autózással, motorozással fejeznek be. Bár ez utóbbi nem igazán jellemző településünk fiatal lakóira, de a máshonnan ide látogatók hatása nem hagyható figyelmen kívül.

Sok gyermek esik a szexuális zaklatás és erőszak áldozatául, amelyek a félelem vagy a családi nyomás hatására legtöbbször látenciában maradnak. A gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia Magyarországon is gyorsan terjed, nem tudni, hogy mikor ér el Martonyiba is.

A fiatalkorú bűnözés növekedése annak tudható be, hogy a fiatalokat sújtja a családi kötelékek lazulása, a munkanélküliség, a kilátástalanság, és csábítja őket a szemük elé táruló gazdagság, az áruk és szolgáltatások sokasága, azok a luxuscikkek, amelyeket nem engedhetnek meg maguknak. A televízióban közvetített erőszak szintén elhomályosítja a határvonalat a megengedett és a tiltott magatartás között. A bűnözést nemritkán a magabiztosságuk kifejezésének is tekintik. A fiatalok nagyfokú szegénysége kihat a családra és az egyedülállóvá vált férfiak könnyen engednek a bűnözés csábításának. Az apa nélküli családokban felnövő gyerekek számára pedig hiányzik a pozitív szerepmodell.

A fiatalok a bűnözés kapcsán nemcsak elkövetőként lehetnek érintettek, hanem igen gyakran a bűnözés áldozataivá is válhatnak. Eljött az ideje annak, hogy a fiatalokat nemcsak az iskolákban, hanem minden szinten bevonjuk a bűnmegelőzési folyamatokba.

Feladatok:

 

1./ fel kell ismerni, hogy a fiatalkorú bűnözés kezelésének hagyományos eszközei és módszerei már nem eredményesek. A helyzet javítása érdekében minden intézményt – az óvodákat, iskolákat, a bíróságokat, a speciális intézeteket és azok dolgozóit – bűnmegelőzési szempontból ösztönözni szükséges egy új típusú gondolkodásra;

2./ hivatalosan is el kell ismerni, hogy a fiatalok kulcsszerepet játszanak a lakókörnyezetük jövőjének alakításában, és törekedni kell arra, hogy aktívan együttműködjenek, részt vegyenek a közösségi életben;

3./ felismertük, hogy a fiatalkori bűnözés kialakulását az alacsony iskolázottság és az oktatás nem megfelelő színvonala is befolyásolja, ezért lépéseket kell tennünk az iskolai teljesítmény folyamatos növelése érdekében;

4./ őszinte párbeszéd szükséges a fiatalokkal, melynek során megfelelő kérdéseket kell feltenni, és odafigyelni őszinte válaszukra. Be kell vonni őket a jövőjüket érintő döntések meghozatalába, elfogadva azt, hogy a fiatalok a saját problémáik megoldásának részét képezik, és partnerként kezelhetjük őket.

Az iskolai erőszak és a drogfogyasztás megelőzése:

 

A gyermekek és a fiatalok kötődésének hiánya alapvető tényező az iskolán belüli és kívüli erőszak előfordulásában. Ez különösen az alkohol- és drogfogyasztásban, továbbá a társak bántalmazásában, zaklatásában nyilvánul meg, amelyek mára már Európa-szerte – nem egy helyen hazánkban is – súlyos problémát jelentenek az iskolákban. Túl sok fiatal, elsősorban a hátrányos körülmények között élők, nem tudják elérni a képességeiknek megfelelő eredményeket az oktatási rendszerben. Ez azt eredményezi, hogy az iskolát elvégzők nagy aránya küzd számolási, írás-olvasási és egyéb tanulási zavarokkal. Ők csak nagyon nehezen találnak majd bármilyen munkahelyet.
Hiányzik a szülői támogatás és ösztönző erő is, nem elegendő a családi jövedelem, és nem javulnak elég gyorsan az életkörülmények. A fiatalok viselkedését és teljesítményét a saját korcsoportjuk viselkedése is döntően befolyásolja, sőt meghatározza.

Feladatok:

 

1./ az iskolák megfelelő színvonalú egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtsanak a diákoknak, különös tekintettel a hátrányos helyzetű területekről származó gyerekekre, akiknek az iskolai lemaradásuk leküzdéséhez nélkülözhetetlenek a teljes körű egészségügyi és szociális szolgáltatások;

2./ a szülők és a helyi közösségi szervezetek közreműködése kulcsfontosságú a társadalmi kirekesztettség leküzdésében és a hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességének, motivációjának, igényeinek növelésében, ezért ösztönözni és segíteni kell az ilyen próbálkozásokat;

3./ az olyan esetekben, ahol az iskola konkrét problémákat tapasztal az alkohollal, a kábítószerekkel való visszaélés terén, ott az egész iskolára kiterjedően kell kialakítani egy új szemléletet, bevonva a szülőket, az iskolaszék tagjait, a diákokat, a tanárokat és a lakókörnyezeti közösséget is annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a tantervbe beépítendő stratégia kialakítását illetően. Az iskola ilyen irányú munkájához segítséget kell nyújtani a különböző egészséges életmódot, bűnmegelőzést célzó programok felkínálásával.

A nők és időskorúak ellen elkövetett erőszak:

 

Egyre nagyobb figyelem irányul a gyermekek, nők ellen családon belül és munkahelyen elkövetett erőszakra. Leginkább a helyi hatóságoknak akad dolguk az ilyen jellegű erőszakos cselekményekből következő szociális és egészségügyi problémákkal. A nők gyakran titkolják az erőszakot, amelynek az oka, hogy feljelentés esetén a hatóságoknál nem találnak kellő megértésre, támogatásra és védelemre.

A családon belüli fizikai és szexuális erőszak szorosan összefügg a titkolózással, a szégyennel és a magánnyal. A gyermekek (és anyjuk), a nők félnek a megtorlástól vagy az újabb támadástól, amit akkor kell elszenvedniük, ha panaszt tesznek vagy ellenállnak. Nincsenek hivatalos statisztikák e probléma súlyosságáról. A családon belüli erőszaknak is csak kis százaléka jelenik meg a rendőrségnél, és a rendőri beavatkozás is csak ritkán mondható hatékonynak. Az erőszakos cselekmények elkövetője legtöbbször az áldozat által jól ismert férfi, általában nevelő apa, a férj vagy az élettárs. Az emberölések női áldozatainak több mint a felét a partnerük vagy volt partnerük ölte meg. Az ilyen típusú erőszak okát a kriminológusok a nemek közötti egyenlőtlenségben és társadalmunk változatlanul patriarchális nézeteiben keresik. A nők ugyanakkor erősen hajlamosak a bűnözéstől való félelemre, akár valóságos, előrelátható, akár lehetséges, bekövetkezhető esetekről legyen szó. A bizonytalanság korlátozza a nők mozgásszabadságát és függetlenségét.

 

 

Feladatok

 

1./ értelmezni a családon belüli erőszak fogalmát, és ennek megfelelően kialakítani a konkrét elképzeléseket és a legmegfelelőbb gyakorlatra vonatkozó elveket és irányokat a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében a csoportban résztvevő szervezetekre vonatkozóan;

2./ biztosítani, hogy az erőszakos cselekmények áldozatául esett nők, gyermekek számára létrehozott szolgáltatások váljanak a helyi hatóságok intézkedéseinek központi elemeivé. Olyan bizalmas légkört kell teremteni, amelyben az áldozatok kifejezhetik félelmüket;

3./ kampányokat támogatni annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a nők, gyermekek által elszenvedett fizikai és szexuális erőszak problémájára.

Feladatrendszer:

 

1./ A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése.

A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésében, a drog prevencióban érintett valamennyi szervezet és intézmény közötti együttműködésre lehetőséget teremtő koordinációs fórum létesítése és működtetése.

Anyagi forrás megteremtése (pályázati lehetőségek) a bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokhoz.

Civil bűnmegelőzési programok, pályázatok támogatása, koordinálása.

 

2./ A  település közösségi életterei biztonságának fokozása.

Ösztönző módszerek kialakítása a helyi biztonságérzetet csökkentő környezeti hatások, tevékenységek jelzésének fogadására, mint pl.: fokozott italfogyasztás, zug mérőhelyek drogfogyasztás-terjesztés, zajos szórakozóhelyek, egyéb aszociális, deviáns magatartások.

 

A média –helyi közösségi portálokon belüli csoportok kialakítása – eszközeinek bevonása, ösztönzése a bűnözést csökkentő programok népszerűsítésébe.

 

3./ A családon belüli erőszak megelőzése.

Szakemberek és családsegítő intézmények bevonásával módszerek kidolgozása a családon belüli erőszak felmérésére, kezelésére.

Jelző és segélykérő rendszer kialakítása, civil és egyházi koordináció szervezése.

 

Partneri kapcsolatok:

 

Az eredményes bűnmegelőzés elképzelhetetlen széles körű partneri kapcsolatok nélkül. Martonyi település képviselő testülete a bűnmegelőzési tevékenysége során célirányos és eredményes partneri kapcsolatokra törekszik:

1./ elsősorban a rendőrség, szükség esetén ügyészség, a bíróság, a pártfogói felügyelői szolgálat, a vám-és pénzügyőrség szerveivel és szervezeteivel,

2./ a tűzoltóság, a katasztrófavédelem a közterület-felügyelet, a környezetvédelem, a polgárőrség szervezeteivel,

3./ az egészségügyi-szociális, oktatási és kulturális intézményekkel, munkaügyi szervezetekkel,

4./ tevékenységükkel a bűnmegelőzést elősegítő civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel, egyházakkal,

5./ a média képviselőivel.

Bűnmegelőzési kommunikáció

 

A partneri kapcsolatokra alapozott bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi stratégia nem képzelhető el jól szervezett, hatékonyan működő kommunikációs lánc nélkül. Ki kell alakítani az önkormányzat és az együttműködő szervezetek között a kölcsönös információ átadásának leghatékonyabb csatornáit.

A lakosság felé reális tájékoztatást, felvilágosítást kell adni, felhasználva a meggyőzés eszközeit. Tudatosítani kell a társadalom minden rétegével, hogy kormányzati támogatással, önkormányzati segítséggel a saját önszerveződő, cselekvésre képes civil szervezetek tevékenysége eredményeként csökkenthető a bűnözés és az áldozattá válás.

A feladatrendszernek megfelelő cselekvési programok kidolgozása, megvalósítása:

1./ A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, ifjúságvédelem

Célszerű a gyermek és ifjúságvédelmi „kerekasztal” létrehozása, működtetése. Erre a gyermek és fiatalkori bűnözés, a családon belüli erőszak megelőzése és hatékony kezelése érdekében van szükség. Javítani kell a rendőri szervezet, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a gyámhatóság, a Járási Gyámhivatal, a védőnői hálózat és az iskola, óvoda vezetése közti együttműködést, melyeket folyamatosan be kell vonni a megelőzési munkába. A prevenciós tevékenység során elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakra, illetve a visszaesőkre kell koncentrálni.

A rendőrség biztonságra nevelő általános iskolai programjainak népszerűsítése, támogatása.

További mentálhigiénés, egészség-, személyiségfejlesztő programok megismerése, népszerűsítése és a bevezetés koordinálása.

2./ Droghasználat és kábítószer-bűnözés csökkentése

A településen törekedni kell – ha adat merülne fel – a droghasználat mértékének felmérésére, a fiatalok droghasználati szokásainak feltérképezésére, s ez alapján lehet meghatározni a beavatkozások módját. Iskolai és egyéb preventív célú szabadidős programok támogatása, fontos a szabadidő értelmes eltöltésének megteremtése és ennek elfogadtatása.  A szórakozó helyek fokozott ellenőrzésein keresztül befolyásolható az üzemeltetők normakövetése, különös tekintettel a fiatalok alkohollal  történő kiszolgálására, illegális szerek üzleten belül történő hozzáférhetővé tételére. Az egészségmagatartás propagálásában, e szemléletmód értékének közvetítésében a helyi egyházak sokat tudnak segíteni. A településen minél több sporttal kapcsolatos lehetőség létrehozásának elősegítése.

 

3./ A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek kezelése

Fontos a korai probléma feltárás. A veszélyeztetett populáció – elsősorban a nők és a gyermekek – legyenek tisztában azzal, hogy sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez fordulhatnak. Növelni kell az áldozatok részéről a bejelentési aktivitást, tudatosítva, hogy e folyamatjellegű tevékenységen csak akkor lehet segíteni, ha szakemberekhez fordulnak, s ez nemcsak a hatósági beavatkozás lehet.  Martonyi  településen működő szociális ellátó rendszere, a háziorvosi szolgálat, a védőnő, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda és az iskola, a lakóközösségek, a szomszédok sokat tehetnek az észlelés érdekében, befolyásolhatják az erőszakot elszenvedett racionális cselekvését, segítségkérését. El kell érni, hogy a településen megváltozzon a családon belüli bántalmazás, szexuális erőszak és a lelki terror társadalmi megítélése, az elszenvedő félnek ne kelljen attól tartania, hogy sztereotip címkézéseket kap a megértés helyett. Ebben, a már felsorolt intézmények mindegyike saját tevékenységével, illetve közös felvilágosító programokkal, információk szolgáltatásával tud segíteni.

4./ Egészségvédelem, egészségnevelés, egészségfejlesztés

Közismert, hogy az összes betegségteher több, mint 30%-át öt kockázati tényező okozza:

– a dohányzás,

– az alkohol fogyasztás,

– az elhízás,

– a magas vérnyomás,

– a magas koleszterinszint.

 

Az egészségtelen életmód (mozgásszegénység, elhízás, alkohol-dohányzás-kábítószer fogyasztás, stressz, stb.), az alacsony szintű egészségkultúra, a társadalmi egyenlőtlenségek, az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai és más negatívan ható társadalmi tényezők nagy mértékben elősegítik a rossz életminőség, a betegségek kialakulását és a korai halálozást.

Egészségnevelő programok készítése és felvilágosító előadások tartása.

Zárszó:

 

A koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása csak hatékony együttműködés keretében képzelhető el, s természetesen idő- és pénzigényes „munka”.

 

E „munka” megkezdése, megvalósítása közös érdekünk, hogy egy egészségesebb generáció nevelkedjen fel, egy jobb, biztonságosabb társadalmi környezetben éljünk.

 

A megvalósításhoz tehát sürgősen hozzá kell látnunk, annak érdekében, hogy minden martonyi fiatalnak egyenlő esélye legyen arra, hogy a társadalom értékes tagjává váljék.

 

 

 

 

 

stratégia jogi alapjai:

 

–          2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II. FEJEZET

Önkormányzati feladat- és hatáskörök

 

–          A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete a települési önkormányzat és a rendőrség  kapcsolatát határozza meg.

 

–          1074/2013. (X.17.) Kormány Határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023)

 

 

 

Martonyi 2014.június 20